Szásenyka

Szentpétervár, 1916. Oroszország a forradalom küszöbén áll. Miközben Ariadna grófné Raszputyinnal és züllött barátaival mulatozik, lázadó kamaszlánya, Szásenyka a bolsevikok ügynökének áll.
Moszkva, 1939. Szásenyka és nagy hatalmú férje a kommunista pártelit tagja, ám Sztálin országában semmit sem jelentenek a jó összeköttetések és a párthûség. Barátaik egymás után tûnnek el, a két kisgyermeket nevelõ gyönyörû asszony pedig titkos viszonyba kezd - végzetes következményekkel.
Fél évszázaddal késõbb Roza, egy Londonban élõ orosz oligarcha anyja egy fiatal történészt bíz meg azzal, hogy kutassa fel, mi lett a családjával, amelytõl a sztálini rémuralom idején szakadt el. A titkosított iratokból döbbenetes dolgok derülnek ki.

Simon Sebag Montefiore, az újkori orosz történelem egyik legelismertebb szakértõje lenyûgözõ hitelességgel és részletgazdagsággal kelti életre a cári Oroszország végnapjait és a sztálini terror legsötétebb óráit a világszerte óriási sikert aratott Moszkva-trilógiájának elsõ részében.

'Montefiore az orosz történelem avatott ismerõje, ám elképesztõ tudása nem tolakodik elõtérbe, hanem a mû szövetébe simul. Szásenyka dicsõséggel és tragédiával teli története hosszú ideig velünk marad a regény elolvasása után.' (Thomas Keneally, a Schindler listája szerzõje)